Érdekesség a zsákból, avagy Babylonról és a Poliszról először

Hétvégén megcsináltuk Zebegényt. Hogy végül miért azt, és miért nem a Duna partot, vagy Esztergomot, esetleg Dorogot vagy Párkányt, meg hogy hogyan sikerült, és mit hagyott bennünk (hibátlanul és rengeteget), arról nyilván majd hosszasan értekezünk később. Egyelőre ülepedik szépen. Addig is, hogy azért megmaradjon a kezdeti lendület, íme Kapitány egy újabb remekműve még tavalyról, amikor az utcán zajlottak szépen az események. De ez csak az inspiráció volt, a lényege pedig ott van fent a címben... :)

"2008.09.20.
Persze, mint mindenki más, követtük a híreket a tv – ben meg figyeltük a hírportálokat - akkortájt ui elég szar volt a politikai helyzet és a gazdasági se volt rózsás és sejteni lehetett h hamarosan be fog ütni valamiféle komoly krach – mégis csak álltunk és értetlenül figyeltük azt ami történik körülöttünk. Abban az időben már a mi szeretett hazánk is olyanná vált, mint a franciák köztársasága vagy mint a legdzsuvásabb balkán vagy mint valamiféle közép - ázsiai „földgáz” köztársaság. Ugyanis nevetséges tiszta fekete betyárruhába meg kommandós maszkba bugyolált emberek, aki magukat kemény nemzeti érzésű és abszolút magyarpárti és nemzetben gondolkodó fiataloknak vallották, rendszeresen sportot csináltak abból, hogy szétverjék az általuk annyira istenített Magyarország fővárosát, csak azért, mert éppen nem az a politikai percember aki az ő láncaikat fogta irányította a romlás felé a hazánkat. Azt a hazát amit annyira imádtunk akkor amikor kint voltunk a még 2007 ben a magyar – görögön, vagy amikor Bem apó sírjánál ugyanannak az évnek az őszén teli torokból énekeltük a Kossuth nótát, vagy akkor amikor ennek a hazának az egyik nekünk legkedvesebb dalát hallgattuk Esztergomban a Malátában, és kiabáltuk együtt Máté Pétertől azt h „ez itt az én hazám..”. Vagy mondhatnám azt a 4 * 8 percet is amikor az utolsó 1/4 – re már tönkre vertük az önbizalomtól és erőtől duzzadó jóképű amerikai vízipólósokat. Sokat jelentett nekünk a hazánk, rengeteget, szinte mindent amit a kommunikáció jelenthet. Tudtuk jól h. bár ez a készség konvertálható, és megtanulható, sőt jól használható más nyelven is, mégiscsak ez a nyelv a miénk és ha nem itt vagyunk ebben az országban akkor máris szegényebbnek érezzük magunkat, mert nem vagyunk képesek arra h leképezzük a világot és megfejtsük a titkait és ezt elmeséljük másoknak is, mert nem értik h mit akarunk mondani. Nem csak a szavakat nem értik hanem az örömöt sem amit pl az a győzelem jelentett ott a Pekingi döntőben, mert bár másnak volt ott aranyérme több mint 30 de nekünk csak három és az a győzelem mégis nagyszerű volt. Meg a bánatot se értette volna máshol senki, az egész felett, ami akkortájt történt. Nem tudtuk mit keresnek Bp utcáin ezek a srácok, és sajnáltuk is őket. Bennünk ugyanis addigra világosan kettévált Babylon és a Polisz. Ha tudtak volna Poliszban gondolkodni ezek az erős srácok, akkor tudták volna, hogy hol van feladat, és nem az Andrássy úton lengették volna a trikolórt meg az Árpádsávos lobogót, hanem mondjuk Olaszliszkán a csőcselék cigányok által, lányai szeme láttára agyonvert tanár halálának a helyén. Vajon a csőcselék cigányok ott akkor gondolkodtak azon, hogy még csak nem is fiai voltak a tanárnak hanem lányai, akik nem tudnak majd bosszút állni rajtatok kedves lincselők – mert őket normálisnak nevelik nem úgy mint titeket. Lányai vannak, akik nem tudják majd kideríteni, hol laktok, nem tudják rátok gyújtani a lépcsőházat és várni amíg kimenekültök a szabadba, és amikor köhögitek a füstöt fölfelé a kapu aljban akkor nem tudnak majd odanyomni egyet a térdetekre egy vasrúddal vagy egy karóval és nem tudnak utána fejszét vágni a hátatokba vagy nem tudják felvágni a hasatokat és szétszabdalni a beleiteket. Nem tudom, hogy végiggondoltátok – e ezt, fiúk ott Olaszliszkán? Ha az olaszliszkai fiúk tudtak volna Poliszban gondolkodni, akkor az az ember még ma is élne, mert a fiúk egy kicsit féltek volna. De ha mégis megtörténik a lincselés és ha működik a Nagy Polisz, meg ezek az erős srácok túllépték volna Babylon határait vagy megpróbálták volna letakarítani a szemükről Babylon ködét, akkor az Árpádsáv már néhány felnégyelt lincselő putriján lengene. Dehát Babylon erős volt, sokkal erősebb mint a Nagy Polisz. Babylonban vígan megfértek egymás mellett az Árpádsávot lengetők meg a kancigányok, sőt Babylon rendőrei még meg is védték őket egymástól. Mi pedig kipengettük a fizetésünk minimum 45 % -t hogy legyen elég rendőr, meg elég pajzs, ami megvédi a rendőröket, akik megvédik a kancigányokat az erős srácoktól, az erős srácokat a kancigányoktól, a kínaiakat az arboktól a Kőbányai úti piacnál, a fekete munkásokat a hajléktalanoktól a Moszkva téren, a Moszkva teret a fekete gazdaságtól, a jegyellenőröket a bliccelőktő, meg a rablógyilkosokat a boszútól, csak olaszliszkán nem védett senki senkit. Meg pengettünk azért hogy a kancigányok gyerekei is elmehessenek orvoshoz, meg elmehessenek iskolába meg óvodába, ahol aztán verhetik egymást, a másik gyerekeket, az óvó néniket, stb stb.Még szerencse, hogy Babylon - hamár dolgoztunk érte a sárgáknak a gyárban - hagyott elég pénzt a zsebünkben, arra, hogy legalább a saját Poliszunkat is építgethessük, például mindennél gyönyörűbb zenéből. Amikor együtt voltunk, hogy élvezzük egymás meg a halászok barátjának társaságát és elmerüljünk a zenében – és persze mindig tudtuk hogy együtt leszünk, és vártuk is a következő találkozást - Babylon csatát vesztett velünk szemben. Mi ott egy törpe, de igen erős Polisz lettünk, amelyik nem csak arra a percre, amíg a halászok barátja beszélt nekünk, hanem sokáig - akár ki tudja meddig is - szembe szállhatott Babylonnal."