2009. november 5., csütörtök

Vers mindenkinek, avagy spontán hangolás HPIII-1107-re

Az előző 5 bejegyzés olyan írásokat tartalmazott, amik a legnagyobb teljességükben őszinte gondolatokat és érzelmeket fejeztek ki, de alapjában véve mégiscsak a szerkesztő kérése ihlette őket, ha tetszik, "megrendelésre" születtek. Most azonban egy olyan versek következnek, amikhez semmilyen felkérésre nem volt szükség, abszolút a spontanaitás és a múzsa lágy csókja szülte Krisi barátunk elméjében a sorokat...

Krisi - Irányítószám: 7696

7696 jelöld ki nekem az utat,
Szombaton feléd közelít majd az ötösfogat,
Teki,Bángyi ,Steve ,Krisi és a házigazda a Miki,
Kik az ötösfogat örökös tagjai,
Eljövünk hozzád újra és tartunk pompát,
Amire az FF már régóta várt.
7696 megadod nekünk mindazt,ami kell
Az érzések kavalkádja általad tölt el,
Jövünk, ne félj,nem hagyunk el soha,
7696 te, a pompa otthona.

Krisi - Csavargok...

Vándor lelkem nem hagy nyugodni,
Mindig csak menni,néha egy kicsit pihenni,
Keresem az utam, nem találom helyem.
De ha majd egyszer meglelem,
Valahol e bolygón, egy nyugodt szegleten,
Leülök egy fa alá és talán könyvet írok,
de addig csak csavargok,csavargok,csavargok...

Hobo - Csavargók tízparancsolata

1 megjegyzés:

  1. Hát Krisikém ez megint csak egy óriási vers, még akkor is ha aránylag rövid nagyszerű, gratulálok.
    BM

    VálaszTörlés